Gyakori kérdések

Sportösztöndíj

A sportösztöndíjak pénzeszközök, amelyeket az egyetemista sportoló az egyetemtől kap, minek fejében a sportoló tagja az egyetemi sportcsapatnak és részt vesz a versenyeken. Az Amerikai Egyesült Államokban összesen 29 sportágban adnak ösztöndíjat fiúknak és lányoknak. Ezen sportágak közül nálunk legismertebbek a kosárlabda, a röplabda, a labdarúgás, a tenisz, az úszás, a vízilabda, az atlétika stb. Az évi tandíj az egyetemtől függ, de általában 20.000$ - 40.000$ között van. A tandíjba beleszámítják az előadások, a tankönyvek, a tutor, a lakás, az étkeztetés és a illetékek költségeit is. Amennyiben a sportoló egyetemista 100%-os ösztöndíjat kap, fedezni tud minden kiadást. Az ösztöndíj nem fedezi a repülőjegy árát, az egészségbiztosítást, a vízum költségeit és a kiutazásra való felkészülést. Viszont az egyetem fedezi a sportolók utazási költségeit a versenyekre, a repülőjegyek árát, az elszállásolás, az étkezés stb. költségeit, és biztosítja a sportfelszerelést a sportolók számára. Az ösztöndíj összege attól függ, hogy milyen szinten van a sportoló. A legtöbb esetben 100% -os ösztöndíjat adnak a lányoknak, a fiúknak pedig 60% - 90%-osat. Ez azért van így, mert az amerikai egyetemeken legnépszerűbb férfisportok az amerikai futball és a baseball, s ezek, a női sportokkal ellentétben, nagyszámú ösztöndíjat visznek el, ami azt eredményezi, hogy kevesebb pénzösszeg marad a büdzsében, amelyből a nálunk népszerű sportágakat pénzelik. Pl.: a férfi teniszcsapat edzőjének 4,5 teljes ösztöndíjra van joga, amit legalább 8 játékosra kell elosztania úgy, hogy mindenki elégedett legyen, mert a csapatnak 6 játékosa meg minimum 2 tartalék játékosa van. Azt, hogy melyik játékos mennyit kap a rendelkezésre álló ösztöndíj összegéből, kizárólag az edző dönti el a játékos teljesítményének minősége és eredménye alapján.
Azt is meg kell említeni, hogy a sportösztöndíjat egy évre ítélik oda, majd azután az edző ismét felosztja a büdzsét az elért sporteredményeknek megfelelően. Az, hogy mennyi ösztöndíjat fog kapni a tanuló (egyetemista) függ attól is, hogy mikor, melyik periódusban iratkozott be az egyetemre. Az USA-ban egyetemre lehet menni januárban ( spring semester ), vagy augusztusban ( fall semester ). Szintén hangsúlyozni kell, hogy ti, mint nemzetközi egyetemisták automatikusan nemzetközi ösztöndijra jogosultok, amely nem függ össze a sportösztöndíjjal. A nemzetközi ösztöndíjra pályázhattok amennyiben az átlagosztályzatotok 3,5 ( A szerbiai középiskolákban ennek megfelelője a 4,5 átlagosztályzat). Ezen ösztöndíjak összege 2000 és 8000$ körül van szemeszterenként. A sportösztöndíj és a nemzetközi ösztöndíj kombinációjából teljes anyagi fedezethez juthattok, mintha megkaptátok volna a teljes sportösztöndíjat.

Munkavállalás Amerikában

A nemzetközi hallgatóknak lehetéségük van munkavállalásra és pénzkeresésre az egyetemükön belül. Ez azoknak az egyetemistáknak ajánlatos, akiknek nincs teljes ösztöndíjuk. Sokféle munkát végezhetnek. Pl.: könyvtárban, postán, boltban, sportpályák karbantartásán, stb. Hogy a munka ne menjen a tanulás és más egyetemi kötelezettségek kárára, a hallgatók egy szemeszter alatt heti 20 órát dolgozhatnak, szünetben és ünnepek alatt pedig heti 40 órát. Tanítás alatt heti 20 óra munkáért hetente kb. 150 dollárt, havonta pedig 600 dollár körül keresnek. Mondhatnánk úgy is, hogy az átlagos órabér 7.5 dollár. Ebbe bele kell számolni azt a 10%-ot, amit az összkeresetből levonnak a különfále járulékokra, adókra. A levont összeg egy bizonyos részét év végén visszaadják. Amennyiben dolgozni szeretnétek, ügynökségünk bekapcsolódhat az iskolákkal való munkaüggyel kapcsolatos tárgyalásokba, s így nagyobb esélyetek lesz munkát találni, amikor megérkeztek az egyetemre.

Oklevelek

Az Associate diploma az amerikai egyetemi tanulmányok első fokozati oklevele, amelyet a hallgató a Junior college befejeztével szerez meg. A Junior college két éves. Előnye az, hogy a felvételi követelmények enyhébbek. Ügyfeleink, akik nem érik el a négyéves egyetemeken szükséges pontszámot a SAT és TOEFL teszten, gyakran iratkoznak a Junior College-ra, hogy itt fejlesszék angol nyelvtudásukat és mégis folytassanak egyetemi tanulmányokat. A Junort választják azok is, akik valamilyen okból nem mennek át a NCAA clearinghouse-on, az AMATERISM QUESTIONNAIRE -ben, vagy a középiskolában elért gyengébb osztályzatok miatt. Azok az egyetemi hallgatók, akik megszerzik az Associate oklevelet ( a Junior College befejeztével), lehetőségre tesznek szert, hogy átmenjenek valamelyik négyéves egyetemre, s még két évfolyam befejeztével másodfokú oklevelet szerezzenek. Pontosabban, a Bachelor diplomát. A A Bachelor diploma másodfokú oklevél, amelyet négyéves egyetemi képzés után szereznek meg. A legtöbb egyetemen több száz szak létezik, úgyhogy a hallgatónak az első év után, amely mindenki számára azonos, el kell döntenie, hogy milyen oklevelet akar szerezni, azaz szakot kell választania. Az egyetem elvégeztével megkapja a Bachelor oklevelet, amellyel lehetősége van munkaviszonyba állni, mert a nemzetközi egyetemisták az oklevél megszerzésével jogosulnak az egy évre szóló munkavállalási vízumra, amely lehetővé teszi számukra, hogy bizonyítsanak az amerikai üzleti rendszerben.
A Master diploma harmadfokú oklevél. A Bachelor diploma után egy – vagy kétéves képzés után szerezhetik meg. A sportösztöndíjat mesterképzésre járó hallgatóknak nem ítélik oda. Tehát sportösztöndíjat nem kaphat senki, aki csak a mesterképzésen akarja folytatni tanulmányait, de fennáll az a lehetőség, hogy az egyetemi alapból részesülhetsz anyagi támogatásban, amennyiben kitűnsz mint kiváló egyetemista vagy sportoló, akit az edző a csapat segédedzőjeként ott tartana.
Amerikában és rajta kívül is legnagyobb tekintélye a MBA-nak van. Jelentése: Master of Business Administration, ami nem más, mint menedzsmenti mesterképzés. Legtöbbre becsülik a következő szakokon megszerzett okleveleket: biznis (üzleti szak), pénzügyi, mérnöki, kommunikáció, számítógépes ismeretek és újságírói szak.

Hogyan folytatják felsőfokú tanulmányaikat az Amerikai Egyesült Államokban?

Kampus

Amikor a fiatalok kimennek Amerikába, hogy ott járjanak egyetemre, idejük legnagyobb részét az egyetemi városokban – kampusokban töltik, amelyek 20000 - 60000 egyetemistát tudnak befogadni. A befogadóképesség egyetemen- és főiskolánként változó. A kampusokon belül sportlétesítmények ( stadionok, termek, teniszpályák, medencék stb. ), oktatási, szabadidős és szórakozási objektumok vannak. Néhány kampusnak van saját autóbuszjárata is, amely az egyetemisták számára lehetővé teszi a gyorsabb mozgást a kampus területén. A kampuson belül minden az egyetemisták szükségleteinek van alárendelve, ami nagyban hozzájárul az ésszerű időbeosztáshoz. Így sokkal könnyebb időben bejezni az egyetemi tanulmányokat is.

Oktatás

Az első éven minden egyetemista az általános szakra jár, ami a külföldiek számára enyhítő körülményt jelent, mert ez az egy év alatt megszokják az amerikai felsőoktatási rendszert, felfedezhetik, hogy mi az ami igazán érdekli őket, és könnyebben eldöntik, hogy milyen irányban folytassák tanulmányaikat. Az első évfolyam befejeztével szakirányt választanak, amely jövendőbeli foglalkozásukat, hivatásukat fogja meghatározni. A legtöbben a biznist választják, de népszerűek a következő szakok is: pénzügyek, újságírás, egészségügy, nyelvek, architektúra, pszichológia, informatika…

Iskolév

A legtöbb egyetemen egy iskolaév két szemeszterből áll. Az első augusztustól decemberig tart ( FALL szemeszter ), a második pedig januártól májusig ( SPRING semester ). Az egyetemistáknak lehetőségük van a nyári iskolába is járni, amely néhány hónapig tart, és lehetővé teszi számukra, hogy felgyorsítsák tanulmányaik időtartamát, valamint kijavítsák a szemeszterben szerzett elégtelen osztályzataikat.

Kreditek

Hogy befejezhesse a négyéves egyetemi tanulmányait, minden egyetemistának kapnia kell 120 - 130 kreditet. ( Programtól függő.) Ez azt jelenti, hogy egy egyetemista átlagban kb. 15 kreditet vesz szemeszterenként, vagyis minden héten kb. 15 tanítási órán vesz részt. Minden tantárgy, amelyből levizsgázott, 1-től 4-ig terjedő kreditet von maga után. Különösen kedvező körülmény az, hogy az egyetemista választja ki az előadásokat, és készíti el a saját órarendjét, valamint az a tény, hogy amennyiben nehézségei vannak a tananyag elsajátításában, lehetősége van tutorokkal (mentorokkal) dolgoznia, akik segítik, gyámolítják a tanulásban.

Az oklevél honosítása

Minden egyetem maga dönt arról, hogy az európai egyetemekről hány pontot lehet átvinni az amerikai egyetemre, valamint egyik amerikai egyetemről egy másik amerikai egyetemre. Az európai egyetemek szinte teljes egészében elismerik az Amerikában befejezett egyetemi évfolyamokat. Nagyon fontos tény, hogy az, aki Amerikában befejezett egy négyéves egyetemet (rendelkezik Bachelor oklevéllel), egész Európában elismert mint szakképzett munkás.